A cukorbetegs�g �s a mozg�s

 

Sajnos manaps�g a cukorbetegs�g n�pbetegs�gnek sz�m�t, �s nem k�m�li a gyermekeket sem, ez�rt nagyon fontosnak tartom, hogy besz�lj�nk a cukorbetegs�g �s a mozg�s kapcsolat�r�l, mert b�r a gy�gyszeres �s di�t�s kezel�s betart�sa l�tk�rd�s, a mozg�s az egyik leghat�konyabb kieg�sz�t� gy�gym�d, amit egy cukorbeteg tal�lhat.

 

A cukorbeteg emberek sz�m�ra l�tfontoss�g�, hogy v�lasszanak valamilyen mozg�sform�t. Ma m�r bizony�tott t�ny, hogy a mozg�s j� hat�ssal van a cukorbetegs�gre, vagyis a sportol� cukorbetegek k�r�ben cs�kkenteni lehetett az inzulin vagy gy�gyszeradagot, illetve van, aki el is hagyhatta gy�gyszereit. Fontos t�nyez� m�g a tests�ly cs�kkent�se, ami szint�n befoly�solhat� mozg�ssal, �gy a nemk�v�natos sz�v�dm�nyek, mint a magas v�rnyom�s �s a magas koleszterin szint kock�zata is cs�kkenthet� �s az �letmin�s�g is javul.

 

A cukorbetegs�gnek k�t els�dleges form�ja van:

 

1. IDDM –Inzulin Dependens Diabetes Mellitus (Inzulin F�gg� Cukorbetegs�g)

Ez �ltal�ban fiatal korban (25 �v alatt) kialakul� cukorbetegs�g. A betegekre jellemz�, hogy sov�nyak, sokat esznek �s isznak, m�gis fogynak. E mellett jellemz� m�g a gyakori, nagymennyis�g� vizelet�r�t�s. Lehetnek visszat�r� h�gy�ti fert�z�seik, b�rt�netek: viszket�s, b�rgyullad�sok, gomb�s fert�z�sek.

A betegs�g oka a hasny�lmirigy azon sejtjeinek �rintetts�ge, melyek az inzulint termelik (Langerhans szigetek β sejtjei). Ezek a sejtek nem vagy csak nagyon kis m�rt�kben �ll�tanak el� inzulint.

 

2. NIDDM – Non Izulin Dependens Diabetes Mellitus (Nem Inzulin F�gg� Cukorbetegs�g)

Ez a forma legt�bbsz�r id�skorban jelentkezik, h�vj�k ez�rt id�skori cukorbetegs�gnek is. Ezekre a betegekre jellemz� a t�ls�ly, a magas koleszterin szint, magas v�rnyom�s, valamit szint�n jellemz� a nagymennyis�g� �s gyakori vizelet�r�t�s.

Ezekn�l a betegekn�l a betegs�get okozhatj�k az IDDM-n�l felsoroltak is, de itt �ltal�ban az inzulin receptorok �rz�kenys�ge, vagy a sz�ma cs�kken, ez�ltal relat�v inzulin rezisztencia k�vetkezik be, vagyis az inzulin lassabban hat a szervezetben.

 

Az els�dleges form�k mellett vannak m�sodlagosan kialakult cukorbetegs�gek is:

Ilyenek a v�rusfert�z�sek, autoimmun folyamatok, hasny�lmirigy gyullad�sok k�vetkezt�ben kialakul� cukorbetegs�gek. Ezekn�l a form�kn�l s�r�lnek a hasny�lmirigy inzulintermel� sejtjei.

 

 

Hogyan haszn�l�dik fel a szervezet�nkbe bevitt sz�nhidr�t?

A sz�nhidr�tok az em�szt�rendszerbe jutva a v�konyb�lben sz�v�dnak fel, ahonnan egy r�sz�k a m�jba, egy r�sz�k, pedig azonnal a v�rbe ker�l. Ha a szervezetnek nincs sz�ks�ge cukorra, akkor a m�jban rakt�roz�dik el, ha pedig a sejteknek t�panyag kell, akkor a m�j rakt�r�b�l szabadul fel megfelel� mennyis�g� sz�nhidr�t. Ami pedig a v�rbe jutott az a sejtek t�pl�l�s�ban j�tszik szerepet, amihez inzulin kell, hogy a sejtek f�l tudj�k venni a cukrot. A v�rben l�v� cukor �thalad a ves�n is, ahol teljes m�rt�kben visszasz�v�dik a v�rbe, vagyis norm�lis esetben a vizeletben nem lehet cukor.

A cukorbetegs�g eset�ben kicsit m�shogy reag�l a szervezet, mivel nincs inzulin vagy csak kev�s, ez�rt a sejtek �heznek, nem tudnak sz�nhidr�tot f�lvenni. Ekkor a m�jban elindul a cukor termel�s �s a rakt�rak sz�p lassan ki�r�lnek. Amikor a m�j m�r elhaszn�lta a rakt�rokat a hely�re zs�r rak�dik le. Ekkor nagy mennyis�g� cukor kering a szervezetben, mely a ves�ken kereszt�l �r�l, vagyis a nagy mennyis�g� cukor nagy mennyis�g� vizelettel egy�tt (osmotikus diuresis) t�vozik, melynek k�vetkezt�ben hossz� t�von kisz�rad�s k�vetkezik be.

A lerak�dott zs�rt a m�j elkezdi bontani, melynek hi�nyos lebont�sa r�v�n ketonsavak keletkeznek, melyek a v�r pH-j�t savas ir�nyba tolj�k. Mivel a ketonsavak is a ves�n kereszt�l �r�lnek (ketonuria j�n l�tre), �gy acidosishoz j�n l�tre, azaz a v�r CO2 szintje megemelkedik, ami gyorsult l�gz�shez vezet (hyperventillatio).

Mind az osmotikus diuresis, mind az acidosis vezethet Diabatases k�m�hoz, melyn�l jellemz� az acetonos lehelet, illetve az elh�z�d� m�ly l�gv�telek, melyek k�z�tt hossz� sz�net van (Kusmaul l�gz�s). Ezt a s�lyos �llapotot megel�zend�, tartsuk be orvosunk utas�t�sait a kezel�sre vonatkoz�an, vagyis a gy�gyszeres/inzulinos kezel�st, �s a di�t�t.

 

 

Miel�tt elkezd�nk mozogni:

 

1. K�rj�k orvosunk hozz�j�rul�s�t!!!
2. Ha van sz�v �s �rrendszeri betegs�g�nk azzal j� tiszt�ban lenni, mert befoly�solja a testedz�st.
3. Figyelj�nk oda l�bunkra (diabeteses l�b) – ennek a cip�v�laszt�sn�l van szerepe - van e seb, horzsol�s vagy egy�b s�r�l�s rajta, mert arra fokozottan figyelni, �vni kell.
4. Ismern�nk kell a hypoglikaemia t�neteit, vagyis az alacsony v�rcukorszint figyelmeztet� jeleit, melyek a k�vetkez�k:

s�padts�g, leverts�g, sz�d�l�s, h�nyinger, hideg ver�t�k, sz�vdobog�s, szapora pulzus koncentr�ci�s k�pess�g roml�sa, gondolkod�si zavar, id��rz�kel�s zavara, agresszi�.

A leggyakrabban m�g az enyh�bb t�netek jelentkez�s�n�l �szleli a beteg a rosszull�tet, ami j�l kezelhet� kis mennyis�g� cukor elfogyaszt�s�val.

5.   Sz�ks�g eset�re az inzulin, vagy a kis mennyis�g� cukor (legink�bb egy zacsk� sz�l�cukor) �s seg�lyk�r� telefonsz�mok el�rhet�s�ge.

 

Hogyan alakul ki a Hypoglikaemia?

 

A hipoglikaemia f�leg inzulinnal kezelt betegekn�l fordul el� hosszantart�, meger�ltet� testmozg�s hat�s�ra, de gy�gyszeres kezel�s mellett a nem megfelel� sz�nhidr�t tartalm� t�pl�lkoz�sn�l is fell�phet. Mikor az ember elkezd mozogni, a sejteknek t�bb t�panyagra lesz sz�ks�g�k, �gy a szervezet pr�b�lja megemelni a v�rcukorszintet. De a cukorbeteg szervezet�ben ott az inzulin, ami nagyobb mennyis�gben van jelen, mint a v�rcukoremel� hormonok, �gy az az inform�ci� jut a m�jba, hogy nincs sz�ks�g t�bb cukorra, ez�rt a m�j le�ll�tja a cukor szintetiz�l�s�t, melynek eredm�nyek�ppen leesik a v�rcukor szint �s a beteg rosszul fogja mag�t �rezni.

 

Nagyon Fontos:

-mindig egyen megfelel� mennyis�g� sz�nhidr�tot,

-tudnia kell milyen t�pus� inzulinnal kezelik (hossz� hat�s�, r�vid hat�s�, kevert),

-milyen er�ss�g� a testedz�s, mert annak megfelel� inzulin adagot kell beadni.

 

Amire m�g figyelni kell, hogy van olyan beteg, akin�l nem a testedz�s sor�n, hanem �r�kkal ut�na jelentkezik a hypoglikaemia, ezt h�vjuk k�sleltetett hypoglikaemi�nak. Ez�rt fontos, hogy a testedz�sek megkezd�sekor az edz�s ut�n 12 �r�n kereszt�l �r�nk�nt v�rcukor szintet m�rj�nk. Ha nagy elt�r�st tapasztalunk k�t m�r�s k�z�tt, akkor vigy�nk be sz�nhidr�tot a szervezet�nkbe �s m�rj�k 15 percenk�nt a v�rcukor szint�nket.

 

Milyen kedvez� hat�sai vannak a testmozg�snak cukorbetegs�gben szenved�kre?

 

1. Cs�kkenti a v�rcukor szintet (hypoglikaemia vesz�lye).
2. N�veli az inzulin �rz�keny receptorok �rz�kenys�g�t – jobban hat az inzulin.
3. Jav�tja a kond�ci�t, �letmin�s�get, szoci�lis �letet.
4. Cs�kkenti a sz�v �s �rrendszeri sz�v�dm�nyek kock�zat�t.
5. Optimaliz�lja a tests�lyt.

 

Milyen a j� edz�s?

 

1. Az edz�s mindig szakember fel�gyelete mellett t�rt�njen.
2. K�r�lbel�l 30-90 percig tartson, melyben 15-20 perc a bemeleg�t�s – 15 perct�l-1 �r�ig tart� intervallum az edz�s – majd 5-10 perc a levezet�s �s a ny�jt�s.
3. Hossz� id� alatt lassan emelhet� terhel�s� legyen, gyakoris�ga hetente 3-5 alkalom legyen, ink�bb t�bbsz�r, mint egyszer hosszan
4. Az edz�s ink�bb cardiopulmonalis jelleg� legyen, teh�t olyam mozg�s, ami megemeli a pulzusunkat, de nem extr�m m�rt�kben.
5. Az edz�s keret�ben v�gzett er�s�t� edz�sek is kardio jelleg�ek, alacsony-k�zepes intenzit�s�ak legyenek, amelyeket pihen�kkel szak�tsunk meg, �s k�zben folyamatosan p�toljuk a folyad�kot.

 

Hib�k:

 

-         �tletszer�, hirtelen �s rendszertelen edz�s

-         magas intenzit�s� edz�s, t�l hossz� vagy t�l er�s edz�s

-         �hgyomorra �s teli hassal v�gzett edz�s

-         rosszul be�ll�tott inzulinnal/gy�gyszerrel t�rt�n� edz�s

 

Ellenjavallatok, amikor nem szabad edzeni:

 

-         S�lyos szemsz�v�dm�nyek, szembev�rz�s

-         S�lyos veseel�gtelens�g

-         S�lyos sz�vel�gtelens�g

-         Orvosi ellenjavallat

-         B�rmilyen m�s betegs�g, melyn�l a mozg�s kontraindik�lt.

 

Mindezek tudat�ban menj�nk el diabetol�gus orvosunkhoz �s k�rj�k ki v�lem�ny�t jelenlegi �llapotunkra vonatkoz�an �s mondjuk meg neki, hogy szeretn�nk valamilyen mozg�sform�t v�lasztani. Ha nincs semmilyen ellenvet�se, b�tran v�lasszunk kedv�nk szerint, �s k�sz�lj�nk fel �letm�dunk megv�ltoztat�s�ra.

A cukorbetegek sz�m�ra aj�nlott mozg�sform�k �letkoronk�nt v�ltoznak kicsit, de edzetts�gi �llapotunknak megfelel�en szinte b�rmit v�laszthatunk, p�ld�ul: �sz�s, gyalogl�s, kocog�s, aerobik, kondicion�l� torna, m�dj�val izomer�s�t� torna, illetve a gy�gytorna.

 

�zenem minden kedves cukorbetegnek, legyen ak�r gyermek, ak�r nyugd�jas, hogy sohasem k�s� elkezdeni mozogni! �letet menthet!

 

Speci�lis gy�gytorna indul cukorbeteg gyerekek �s feln�ttek sz�m�ra mag�nrendel�nkben Budapesten, a XI. ker�letben. Jelentkez�s �s id�pont egyeztet�s a 209-1436 telefonsz�mon vagy e-mailben (info@gymmozgaskozpont.hu).

 

Fenyvesi Ildik� gy�gytorn�sz

GYM Mozg�sk�zpont

1111 Budapest, Vak Botty�n u. 3. II/3.

Tel: 209-1436, Mobil: 06 70 367 4786

www.gymmozgaskozpont.hu