A mozg�sszervrendszert �rt s�r�l�sek ut�ni rehabilit�ci�- Mi�rt j�rjunk gy�gytorn�ra?

Az embert �let�ben b�rmikor �rheti baleset, melynek hat�s�ra k�l�nb�z� s�r�l�sek �rhetik a mozg�sszervrendszert: t�rhet a csont, szakadhatnak a szalagok, izmok, kificamodhatnak �z�letek, stb., �s ezek ak�r kombin�l�dhatnak is egym�ssal.

Mindenki sz�m�r� egy�rtelm�, hogy ilyenkor valamilyen �ton m�don eljut a megfelel� szakorvoshoz. A seb�szek kezelik a testr�szeket, ha sz�ks�ges ak�r m�t�t �r�n is. Ezt k�vet�en nyugalmi helyzetben r�gzitik a s�r�l�shez k�zel es�  �z�letet, ak�r gipsszel, ak�r �gynevezett brace-szel. Ennek a l�nyege, hogy legyen ideje a s�r�lt r�szeknek �jra �sszeforrni, regener�l�dni. Az orvos �ltal meghat�rozott id� ut�n leker�lnek a r�gz�t�k. Ekkor �ri az embert az els� meglepet�s. Mi�rt nem mozog a karom, a l�bam? Mi�rt f�j, hiszen helyretett�k, megm�t�tt�k, stb.? Ahhoz, hogy �jra m�k�dni tudjon az adott  testr�sz�nk, �gynevezett funkcion�lis kezel�sen kell r�szt venni, m�sn�ven a gy�gytorn�n. Sokan gondolj�k, hogy ez otthon is elv�gezhet�, hiszen az interneten m�r annyif�le gyakorlat megtal�lhat�. Csak hogy nem mindegy, hogy milyen s�r�l�s�nk volt, milyen technik�val oper�lt�k, h�ny h�tig volt fenn a r�gz�t�s. Az sem mindegy, hogy mi a c�lunk, lehet, hogy csak a h�tk�znapi mozg�sokra haszn�ljuk test�nket, de mi van ha sportolni is szeretn�nk?

Ahhoz, hogy a sz�vetek jobban gy�gyuljanak megfelel� mennyis�g� �s min�s�g� terhel�st kell kapniuk. Nem mindegy, hogy a csontunk t�rt el vagy az �nszalag szakadt. A csontoknak �ltal�ban j� a gy�gyhajlama, mert nagyon j� v�rell�t�sssal rendelkeznek, �gy kb. 3-5 h�t ut�n megkezdehet� a fokozatosan adagolt terhel�s. A s�r�lt inak �s szalagok gy�gyul�sa enn�l t�bb id�t vesz ig�nybe, mert ezekben a k�pletekben kev�s �r tal�lhat�, �gy a v�rell�t�suk is rosszabb. Az sem mindegy, hogy milyen terhel�st adunk. A csontok �t�p�l�s�t legjobban a gravit�ci� ellen�ben v�gzett mozg�sok serkentik, m�g az inaknak, izmoknak ny�jt�sra is sz�ks�g�k van. T�r�s eset�n nem csak a csontok s�r�lnek, hanem a k�r�l�tte l�v� sz�vetek is.

A s�r�l�s �s r�gz�t�s hat�s�ra a l�gyr�szek: izmok, inak, �z�leti tokok elvesztik rugalmass�gukat, erej�ket �s azt a k�pess�get, amellyel a test �lland� helyzet�t k�pesek �rz�kelni, korrig�lni. Ez ut�bbit proproicept�v rendszernek h�vjuk. Ez a rendszer akad�lyozza meg, hogy ha megbotlunk valamiben �s elvesz�tj�k az egyens�lyunkat, ne ess�nk el �s meg tudjunk �llni vagy eg�szen egyszer�en k�pesek legy�nk egyenesen �llni.  Ezen rendszer alapjai a  receptorok, amelyek �rz�kelik az izmok, inak fesz�l�si �llapot�t. Izmokban izom-ors�knak, inakban pedig in-�rs�knak nevezz�k. A receptorok idegsz�lak r�v�n �sszek�ttet�sben vannak a geincvel�vel, amelyb�l egy visszahat� idegsz�l kapcs�n vissza�rkezik a inform�ci� az izmokhoz �s az inakhoz a sz�ks�ges tev�kenys�g l�trehoz�s�hoz (ak�r izom�sszeh�z�d�st ak�r laz�t�st eredm�nyezve). Ezt nevezik reflex-k�rnek.  A legegyszer�bb ilyen reflex a patella-�n reflex, amikor is r��tve a t�rdkal�cs alatti �nra  a l�bunk akaratlanul is kiny�lik. Ha p�ld�ul kibillen�nk a villamoson �llva  egy f�kez�s  miatt az egyens�lyb�l, akkor a proproicept�v reflexek hat�s�ra egyes izmok ellazulnak, m�sok megfesz�lnek �s �gy k�pesek vagyunk egyik l�br�l a m�sikra �llni, vagy kiny�jatni a kart �s megt�maszkodni. Ezen reflexeknek k�sz�nhet�en test�nk a tudatos ir�ny�t�sunk n�lk�l k�pes �lland�an kontroll�lni helyzet�nket, �lland�an fentartani a sz�ks�ges egyens�lyt �s a kiv�nt mozdulatokat kivitelezni, valamint elh�r�tani a s�r�l�seket.

Nos, ez a fontos rendszer a s�r�l�s �s r�gz�t�s miatt gyeng�l, le�p�l. Szerencs�re azonban k�l�nb�z� gyakorlatokkal �s eszk�z�kkel fejleszthet�. Az izmok erej�nek a fejleszt�s�re is j� hat�ssal van a propriocept�v tr�ning. Ennek ideje szem�lyenk�nt �s s�r�l�sekt�l f�gg�en v�ltozik, de k�r�lbel�l f�l-egy �vig tart.

S�r�l�sek ut�n a megr�vid�lt l�gyr�szeket ki kell ny�jtani, ami igen f�jdalmas tud lenni, mert a szervezet megpr�b�l v�dekezni az �jabb s�r�l�s ellen. Ilyenkor jellgzetes f�jdalmas tart�sban r�gz�l az adott testr�sz. Az izomok ny�jt�s�ra az�rt van sz�ks�g, mert csak optim�lis hossz�s�g�ra ny�jtott izom k�pes megfelel� er�t l�trehozni. Min�l jobban kiny�jthat�, ann�l nagyobb �sszeh�z�d�sra lesz k�pes �s ann�l nagyobb er�t tud kifejteni. Az aktu�lisan megr�vid�lt izmoknak a ny�jt�s�hoz is reflexes folyamatokat haszn�lunk ki, cs�kkentve ezzel azt a f�jdalmat, amelyet egy sima statikus ny�jt�s v�ltana ki. Ezt a technik�t posztizometrikus relax�ci�nak h�vjuk. Ennek egyik fajt�j�ban azt haszn�ljuk ki, hogy az izomfesz�l�seket k�vet�en l�trej�n egy reflexes izomlazul�s. Egy m�sik form�j�ban a laz�tani k�v�nt izom antagonist�j�val (ellenir�ny� mozg�st l�trehoz� izommal) dolgozunk, kiv�ltva ezzel egy �jabb reflexes izomt�nus cs�kken�st a megr�vid�lt izomban.  Statikusan is lehet ny�jtani, de nem szabad sietni. Meg kell v�rni, hogy az izom ellazuljon az �jonnan kifesz�tett helyzetben �s csak ut�na lehet �jabb er� adagol�s�val tov�bb ny�jtani. Erre �ltal�ban 20 m�sodperc minim�lisan sz�ks�ges. Arra is figyelni kell, hogy csak fesz�l� �rz�s keletkezzen �s ne f�jdalom, mert az �jabb reflexes �sszeh�z�d�st valamint �jabb s�r�l�st, v�geredm�nyk�ppen pedig egy k�ros k�rt v�lt ki. Semmik�ppen sem j� ha pici r�ngat�sokat v�gezve ny�jtunk.  Ez mikros�r�l�seket okoz �s a sz�vet merevebb� v�lik, a merev sz�vet pedig k�nnyebben szakad.

Az �z�leteket �z�leti tok �s szalagok veszik k�rbe, az izmokat egy k�t�sz�vetes lemez, �gynevezett izomp�lya bor�tja be, az izmokat pedig er�s inak r�gzit�k a csontokhoz. A rehabilit�ci� sor�n ezen r�szek ny�jt�s�ra is sz�ks�g van. Ezek a k�pletek k�pesek letapadni, amelyeket f�l kell oldani. Erre speci�lis l�gyr�szmobiliz�sci�s technik�kat dolgoztak ki, amelyeket a gy�gytorn�szok k�zzel v�geznek, melyet helyettes�teni semmivel nem lehet.

A s�r�lt testr�sz rendesen f�jhat am�g nem funkcion�l, begyulladhat, beduzzadhat. Ezen t�netek cs�kkenthet�k jegel�ssel,  melyet naponta t�bbsz�r �t-t�z percig, de nem tov�bb �rdemes v�gezni. Figyelni kell arra is, hogy vagy t�rtjeget vagy speic�lis j�gzsel�t haszn�ljunk �s ne k�zvetlen�l a b�rre, hanem egy t�r�lk�z�be csavarva sim�tsuk test�nkre. Fizikoter�pi�val er�s�thet�k a nagyon legyeng�lt, szinte b�nult izmok �s iontofor�zissel bevihet�k k�l�nb�z� f�jdalomcsillap�t�k, vagy p�ld�ul a csont�t�p�l�st seg�t� k�lcium k�zvetlen�l a s�r�l�s hely�re.

�sszefoglalva az orvosok megteremtik a lehet�s�get arra, hogy test�nk �jra funckion�ljon, de az optim�lis  m�k�d�shez sz�ks�g van megfelel� terhel�sre, sok gyakorl�sra, ny�jt�sra vagyis gy�gytorn�ra.

Mezey Gy�ngyi
gy�gytorn�sz