GY�GYTORNA BUDAPEST, XI. ker�let                                                GYM MOZG�SK�ZPONT Kft
info@gymmozgaskozpont.hu                                                                                       1111 Budapest, Vak Botty�n u. 3. II/3.
www.gymmozgaskozpont.hu                                                                                        Tel: 209 1436; Mobil: 06 70 367 4786

EGY�NI GY�GYTORNA

    A pontos �s hat�kony kezel�s alapja az egy�ni gy�gytorna, melynek nagy el�nye a csoportossal szemben, hogy csak egy emberre f�kusz�lva, az � probl�m�j�val specifikusan foglalkozunk. Egy�ni gy�gytorna eset�ben a beteg �llapot�t�l f�gg�en 30 – 50 perces kezel�s keret�ben t�rt�ni a foglalkoz�s. Els� alkalommal a beteg r�szletes kik�rdez�se �s vizsg�lata ut�n fel�ll�tjuk a diagn�zist, amely alapj�n r�vid-, �s hossz� t�v� kezel�si tervet �ll�tunk fel. A k�s�bbiekben a beteg �llapot�t �lland�an figyelemmel k�s�rve, ezt a tervet k�vetve (ha sz�ks�ges a terven m�dos�tva) v�gezz�k a gy�gytorn�t.

A mozg�ster�pia �ltal�nos c�lkit�z�sei:

• az izomer� fejleszt�se;
• az �ll�k�pess�g fejleszt�se;
• a mobilit�s, flexibilt�s fejleszt�se;
• a stabilit�s fejleszt�se;
• -   relax�ci�;
• -   a koordin�ci� �s a mozg�sk�szs�g fejleszt�se.

 A ter�pia hat�s�ra az �letmin�s�g javul�sa v�rhat�.

Az egy�ni torna menete:

      1.  Anamn�zis

2.  Vizsg�lat

3.  V�lem�ny, diagn�zis

4.  Kezel�si terv

5.  Kezel�s

1. Anamn�zis
    Az els� tal�lkoz�s alkalm�val a feladat az anamn�zis felv�tele, mely sor�n meghat�rozott k�rd�sekre v�laszolnak a betegek. A k�rd�sek alapj�n behat�rol�dik, hogy mi a beteg aktu�lis panasza, mi�ta tart, a kialakul�s �ta milyen v�ltoz�sok t�rt�ntek, leletek, r�ntgenfelv�tel, egy�b felv�telek megtekint�se, stb.

2. Vizsg�lat
    Az anamn�zist k�veti a fizik�lis vizsg�lat, amely els�sorban a mozg�sszervi elv�ltoz�sokat hivatott felm�rni. Ez a vizsg�lat k�t r�szb�l �ll: egyik r�sze az inspekci�, m�sik r�sze a m�rhet� adatok begy�jt�se.

                   Vizsg�land�:

• az akt�v mozg�sterjedelem;
• a passz�v mozg�steredelem;
• izomer� vizsg�lat, izometri�s, ellen�ll�sos vizsg�latok;
• j�rul�kos mozgathats�g: az �z�letekben �s l�gyr�szekben;
• funkcion�lis �s kombin�lt mozg�sok vizsg�lata;
• speci�lis tesztek;
• palp�ci�;
• neurol�giai t�j�koz�d�s.

      3. V�lem�ny, diagn�zis
          A vizsg�lat sor�n szerzett adatok alapj�n kialakul a terepauta v�lem�nye, �s fel�ll�tja a diagn�zist.
 
    Feladat:

• a pozitivit�sok megfogalmaz�sa, mit tud a beteg megcsin�lni, mert a k�s�bbiekben a kezel�si terv erre fog �p�lni;
• probl�m�k r�szletez�se: a r�szletez�s beilleszt�se a WHO terminol�gi�j�ba, a kezel�si c�l pontos meghat�roz�sa �rdek�ben;
• az els�dleges probl�ma meghat�roz�sa;
• hossz� t�v� kezel�si c�l meghat�roz�sa;
• r�vid t�v� kezel�si c�l meghat�roz�sa (itt csak funkcion�lis c�lok hat�rozhat�k meg).

    4. Kezel�si terv
        A diagn�zis alapj�n ker�l kialak�t�sra a kezel�si terv.

         Meghat�rozand�k:

• milyen gyakoris�ggal �s mennyi ideg javasolt a kezel�s;
• milyen technik�k alkalmazand�k, hogy a kiv�nt c�l, c�lok megval�suljanak;
• mit javasolunk m�g  a ter�pi�n k�v�l (seg�deszk�z�k, r�gz�t�sek, egy�b szakember bevon�sa, stb.);
• otthoni program el��r�sa.

 Ezek ut�n veszi kezdet�t a ter�pia a kezel�si tervnek megfelel�en.

Ha a ter�pia sor�n nem m�k�dik a kezel�si terv, �rdemes �jravizsg�lni, mi a hiba. Amennyiben lehets�ges a hib�kat korrig�lni kell, esetleg �j kezel�si tervet kell fel�ll�tani.

 
Az egy�ni torna indik�ci�i:

1. Mozg�svizsg�lat sor�n olyan izomer�t tal�lunk, hogy mindenk�ppen vezetett akt�v mozg�sra van sz�ks�g.
2. A mozg�svizsg�lat sor�n olyan besz�k�lt mozg�sterjedelmet tal�lunk, amely korrekci�ja csak egy�ni torna keret�ben lehets�ges
3. Tart�si hib�k, amely korrekci�ja csak egy�ni torna keret�ben lehets�ges.
4. Speci�lis technik�k alkalmaz�sa a gy�gyul�s �rdek�ben
5. A beteg ig�nye az egy�ni torn�ra.
6. Beteg az anamn�zis sor�n mozg�s k�zbeni f�jdalomr�l sz�mol be
7. speci�lis betegs�gek, amely kezel�se csak egy�ni torna keret�ben lehets�ges. Ilyenek ( a teljess�g ig�nye n�lk�l): 

• b�rmilyen s�r�l�s ut�ni rehabilit�ci�: t�r�s, z�zod�s, szalagszakad�s, ficam, polytrauma, stb.
• egyes reumatol�giai k�rk�pek –RA, SPA, �z�leti gyullad�sok, PHS, intervertebralis discus rendelleness�gek, degenerat�v betegs�gek, stb.
• M�t�tek ut�ni �llapot, p�ld�ul cs�p�-, t�rd-, v�llprot�zis, gerincm�t�tek, szalagplasztika, osteosintezisek, stb
• Ortopediai elv�ltoz�sok, mint p�ld�ul scoliosis, spondylolysis, spondylolysthesis �s egy�b fejl�d�si rendelleness�gek, pes planovalgus (l�dtalp), velesz�letett �s szerzett csontrendszer betegs�gek pl. Scheuermann-f�le betegs�g, bursitisek, tendinopathi�k,
• Neurol�giai k�rk�pek eset�n, p�ld�ul sclerosis multiplex, Parkinson k�r, agyi t�rt�n�sek ut�n, neuropathi�k, hemiplaegia, paraplaegia, stb.
• Inkontinencia
  

M�dszerek:
-  McKenzie ter�pia     

    A McKenzie m�dszer (melyet Robin McKenzie, �j-z�landi gy�gytorn�sz dolgozott ki) a legelterjedtebb gerinckezel�si elj�r�s. Ezzel a kezel�ssel megel�zhet�nk ki�jul� f�jdalmakat, elker�lhet�nk m�t�teket. Alapos mozg�sszervi vizsg�latot k�vet�en a beteg speci�lis mozdulatokat �s testhelyzeteket ism�tel, mik�zben figyelj�k a mozg�ssor f�jdalomra gyakorolt hat�s�t. �gy �ssze�ll�that� egy szem�lyre szabott gyakorlatsor, melyet a beteg otthon�ban v�gezhet, megel�zve ezzel a ki�jul� f�jdalmat.              

     -  Mulligan manu�l ter�pia

    A technika a nev�t megalap�t�j�r�l, az �j-z�landi gy�gytorn�szr�l, Brian Mulliganr�l kapta. A Mulligan technik�val a test minden iz�let�t, ami f�jdalmas, mozg�sterjedelm�ben besz�k�lt, kezelni tudjuk. Ezenk�v�l hat�sos f�jdalmas izomkontrakci�kn�l (pl:teniszk�ny�k) is. A ter�pi�s elv rendk�v�l egyszer� �s minden iz�letre k�nnyen adapt�lhat�. A terepauta az adott �z�letben egy �gynevezett: megtartott manu�lter�pi�s passz�v kieg�sz�t� mozg�st v�gez, a beteg pedig egyidej�leg a kezelt �z�letben akt�van a besz�k�lt ir�nyba mozg�st v�gez. A beteg h�zi feladat v�gz�s�vel k�pess� v�lik �nmag�t kezelni az aktu�lis probl�m�t illet�en.

    -   F�jdalomcsillap�t�s

• Poz�cion�l�s
  • A torn�t �s egy�b ter�pi�kat akkor tudjuk sikeresen alkalmazni, ha megtal�ljuk azt a helyzetet, amely a beteg sz�m�ra a legkev�sb� f�jdalmas vagy f�jdalommentes. Ezt a helyzetet megtal�lva a beteg otthon is alkalmazhatja, �gy tud pihenni, laz�tani, �s megpr�b�lhat ebben a helyzetben/p�zban aludni. A poz�cion�l�sn�l fontos szempont, hogy az �z�letek, izmok �s a t�bbi l�gyr�sz r�sz�re fesz�l�st�l mentes helyzetet alak�tsunk ki.

• Hideghat�s� kezel�sek, kryoter�pia
  • A hideghat�s� kezel�sek nagyon j� eredm�nyeket adnak akut f�jdalom, gyullad�s eset�n. A kryoter�pia sor�n 0 �C alatti h�m�rs�klettel dolgozunk
  • Long term h�t�s kryog�llel(j�gzsel�vel): ennek sor�n a f�jdalmas, gyulladt testr�szt el�sz�r egy v�kony t�r�lk�z�vel leter�tj�k, majd erre sim�tjuk r� a j�gzsel�t. El�sz�r egy reakt�v vasodilat�ci� k�vetkezik be, majd f�l perc ut�n a h�m�rs�klet 4-4,5 perc alatt 20-22 �C-ra cs�kken. 5 perc ut�n a pakol�st kicser�lj�k, �gy a b�r h�m�rs�klete tov�bb cs�kken. Az eredeti b�rh�m�rs�klet csak 75-90 perc ut�n t�r vissza.
  • A foly�kony nitrog�nnel v�gzett h�t�s hosszabb hat�st ad.
  • Tart�s hat�s� kryoter�pia indik�ci�i:

• s�r�l�s ut�ni f�jdalomccsillap�t�s;
• Sudeck-syndroma;
• contractur�k el�kezel�se;
• steril gyullad�sok cs�kkent�se;
• spasticus paresisek;
• sclerosis multiplex.

• Elektroter�pia
  • A f�jdalomcsillap�t� hat�st idegrendszeri g�tl�s r�v�n, elektromos impulzus�ram seg�ts�g�vel �rj�k el. Haszn�lata f�jdalommentes, �s elv�ltoz�st sem okoz. Hat�sa miatt j�l alkalmazhat� k�l�nb�z� gyullad�sok okozta f�jdalom megsz�ntet�s�re.
  • Stabil galv�nkezel�s: hat�s�ra az idegek vezet�se megv�ltozik. A v�gtagokon, gerincen v�gzett lesz�ll� �ramkezel�s sor�n az idegek ingerl�si k�sz�be n�vekszik, �gy fejtve ki analgetikus hat�s�t. Egy m�sik elm�let a Melzacki �s Wall f�le „Gate Controll Theory“ szerint a substancia gelatinosa, mint egy kapu g�tolja a f�jdalomvezet�st a spinothalamicus p�lya ered� neuronja fel�. Ezen az elven alapul a TENS k�sz�l�k is. Ezenk�v�l a galv�n �ram hat�sai m�g, hogy szimpatikus t�nus cs�kkent�st hoz l�tre, valamint a sz�vetek isch�mi�ja �ltali f�jdalmat cs�kkenti a galv�n�ram hat�s�ra kialakul� hyperaemia. Emellett javul a helyi anyagcsere, capill�risdilataci�n k�v�l m�g �j capill�risok kialakul�s�t is okozza �s izomt�nus szab�lyz� szerepe is van. Hat�sa miatt j�l alkalmazhat� k�l�nb�z� gyullad�sok okozta f�jdalom megsz�ntet�s�re. �gy:
    • neuralgi�k;
    • myalgi�k;
    • neuritisek;
    • tendinitisek, tendinovaginitisek, bursitisek, epicondylitisek;
    • gerinc �s v�gtag�z�letek gyullad�sain�l;
    • Sydeck-syndrom�n�l(legal�bb 30 percig alkalmazva)
    • csontt�r�sek;
    • lok�lis gy�gyszerbevitel (iontofor�zisek).
  • K�l�nleges galv�nkezel�sek: itt k�l�nleges elektr�dok vagy speci�lis galv�nkezel�si elj�r�sok eredm�nyezik a f�jdalom cs�kken�s�t. Ilyenek:
    • fejf�j�st csillap�t� Bourgignon-f�le kezel�s;
    • trigeminusneuralgi�t cs�kkent� Bergnier-f�le kezel�s;
    • ischialgia, femoralgia �s brachilgia cs�kkent�s�t szolg�l� Kowarschik-galv�nkezel�s;
    • m�sztartalom fokoz�s�t c�lz� Riesz-f�le k�lciumstasis.
  • Szelekt�v inger�ram kezel�s: Itt az inger�ram hat�sa nem folyamatos, hanem szaggatott. A har�ntcs�kolt �s a simaizomsz�vetet mesters�gesen l�trehozott inger�rammal is �sszeh�z�d�sra lehet b�rni. Ezen kezel�s k�zben szelekt�ven kiv�laszthat� a k�v�nt izom, amit er�s�teni szeretn�nk.  A kezel�s c�lja a degener�l�dott vagy sorvadt izom f�jdalommentes contractioj�nak kiv�lt�sa, a m�k�d�s hi�ny miatt bek�vetkez� sorvad�s megel�z�se. Olyan esetekben alkalmazzuk, amikor a beteg nem k�pes a k�v�nt izomm�k�d�st l�trehozni teljes mozg�sp�ly�n, tehermentes�tett helyzetben. Seg�ts�g�vel az adott izom feler�s�thet� annyira, hogy az akt�v mozg�ster�pia megkezdhet� legyen. Ha idegk�rosod�s miatt az ideg nem k�zvet�t elegend� ingert az izom fel�, �s az ideg regener�l�d�s�ig k�v�njuk meg�rizni az izom kond�ci�j�t. Direkt kezel�si m�dn�l az izmot k�zvetlen�l ingerelj�k, m�g indirekt kezel�s eset�n az izmot idegen kereszt�l stimul�ljuk.

    -  Massz�zs

    A massz�zs a legr�gibb kezel�si technik�k k�z� tartozik. Hasonl�an a gy�gytorn�hoz ez is mechanikai ingerek seg�ts�g�vel oldja a f�jdalmat. A kezel�st, speci�lis fog�ssorozatokat k�l�nb�z� er�ss�ggel alkalmazva, k�zzel v�gzik.  A massz�zs fajt�kr�l b�vebben a massz�zs/gy�gymassz�zs men�pont alatt olvashat.